Amit a cascoról tudni érdemes

Amit a cascoról tudni érdemes

A casco biztosítási szerződés célja , hogy a tulajdonunkban, használatunkban lévő  gépjárműben keletkezett károkat megtérítse.

Egy általános casco fedezetet nyújt az autó töréskárai ( akár sajáthibás balesetről, akár ismeretlen  általi rongálásról legyen szó ), elemi-és tűzkárokra, az egész autó vagy alkatrészeinek ellopására, de kiegészítőként tartalmazhat poggyász-, extratartozék- és balesetbiztosítási modult, vagy akár kölcsön gépjármű-szolgáltatást is.

A gépjárműben viszonylag gyakran keletkezik kár, és ezek a károk nagy összegűek lehetnek, és a nagy kockázat miatt a casco nem olcsó biztosítási forma. Új gépjárműre ennek ellenére feltétlenül ajánlott, de pár éves használt autókra is található igényeinknek megfelelő szerződés. A teljes körű szerződések széles skálája mellett ma már lehetőség van az ún. részleges  casco biztosítási szerződés kötésre is, amelyek vagy csak töréskárra ( vagyis lopáskár nem szerepel benne ), vagy csak lopáskárra ( tehát töréskár nélkül ), továbbá létezik az öreg-autó casco is.

A szerződések díját alapvetően két tényező határozza meg:

-a  választott  önrészesedés

-a másik az autó új értéke

Az önrészesedés mértékét  a szerződés  egyértelműen tartalmazza , egyrészt egy konkrét összeg ( pl. 100.000.-Ft.), másrészt százalékos formában ( pl.10 % ) adott.

A kár bekövetkezte esetén a biztosító a nagyobb összeget fogja levonni a kártérítés összegéből, tehát ez az összeg a szerződőt terheli, ezért az önrész kiválasztása lényeges, alapos megfontolást igényel.

 

Mi számít új és használt autónak

Új autó:

-0 km-es

-márkakereskedésben vásárolták

-Ön az első tulajdonos

Használt autó: minden egyéb esetben.

 

Lényeges információk

-Nem feltétlenül a finanszírozó által javasolt biztosító szerződését kell megkötnünk.

A finanszírozó előírhatja, hogy milyen kockázati eseményekre kell kiterjednie a casco szerződésnek, de azt nem írhatja elő , hogy melyik  biztosítónál kell megkötni.

-Amennyiben a törlesztő részlet tartalmazza a casco biztosítás díját, akkor nincs választási lehetőségünk.

-A hitelre vásárolt gépjármű casco szerződése a hitel lejárta után is fenntartható, nem kell új szerződést kötni.

-Lízing lejárta esetén, amely egyúttal  tulajdonos változással is jár, a casco szerződés érvényét veszti, gondoskodnunk kell új szerződés megkötéséről.

 

Önrész casco biztosítás kötésekor

Az önrészesedés fogalmával két esetben találkozunk: a CASCO szerződés megkötésekor, valamint amikor a biztosító kártérítést fizet.

-A szerződés megkötésekor többféle önrész közül választhatunk. A lehetőségek mindegyike egy konkrét összeget és egy százalékos értéket tartalmaz. A százalékos érték mindig a keletkezett kár összegének adott százaléka, és a két összeg közül mindig a nagyobb az, amit a biztosító levon a kártérítésből. Ha például a szerződésünk 10% és 100.000 Ft önrészt tartalmaz, akkor 1 millió forint alatti károkból mindig 100.000 Ft-ot, 1 millió feletti károkból pedig mindig 10%-ot fog levonni a biztosító. A fix összegnek (példánkban a 100.000 Ft-nak) olyan szerepe is van, hogy az ez alatti kárösszegeket egyáltalán nem téríti meg a biztosító.

-Mindebből úgy látszik, hogy érdemes minél alacsonyabb önrészt választani, de ez természetesen nem ilyen egyszerű. Egyrészt a biztosítók meghatározzák, hogy melyik autótípusra milyen önrész-variációkkal hajlandók szerződést kötni, másrészt az alacsonyabb önrészek magasabb biztosítási díjjal járnak - és természetesen fordítva is, a magasabb vállalt önrész a díj csökkentésének leghatékonyabb eszköze. Online díjszámító és biztosításkötő rendszerünk természetesen az önrész kiválasztásában is segítséget nyújt, egyrészt azzal, hogy csak az adott típushoz választható önrészesedéseket ajánlja fel, másrészt azzal, hogy a különböző önrészekhez tartozó díjakat is megmutatja, így teszi lehetővé a megfontolt választást.

 

Teendők kár esetén

-Lopáskár esetén legelőször a rendőrséget kell értesítenünk, majd a biztosítónak kell bejelentenünk a kárt. A kár rendezésére a rendőrségi nyomozás megszüntetése után számíthatunk.

-Töréskár esetén, ha baleset részesei leszünk, először is azt kell megállapítanunk, hogy történt-e személyi sérülés. Ha igen, természetesen legelőször a mentőket, majd a rendőrséget is értesíteni kell.  Következő teendőnk  , biztosítani kell, hogy a balesetet szenvedett járművek ne okozhassanak újabb balesetet, például elakadásjelző háromszögek kihelyezésével.

A rendőrséget akkor is feltétlenül értesíteni kell, ha a balesetnek külföldi gépjármű is részese, vagy ha az érintettek nem tudnak egyértelműen megállapodni a felelősség kérdésében.

Ha van rá lehetőségünk, fényképezzük le a baleset helyszínét és a keletkezett károkat, akár csak egy kamerás mobiltelefonnal is, valamint keressünk szemtanúkat, ezzel is sok későbbi vitát előzhetünk meg. Ezután - ha lehetséges - tegyük szabaddá az úttestet, hogy a szükséges adminisztráció idejére ne tartsuk fel feleslegesen a forgalmat.

Feltétlenül tételesen ellenőrizzük le a baleset összes résztvevőinek iratait (személyi, jogosítvány, forgalmi, biztosítási adatok), majd töltsünk ki minden résztvevő részére egy baleseti kárbejelentő lapot - amely remélhetőleg a kötelező felelősségbiztosítás miatt amúgy is van nálunk.

Ha gépjárművünk mozgásképtelenné vált, akkor trélert kell hívnunk. A szállítást ugyan ki kell fizetnünk, de ezt a biztosító meg fogja téríteni (olyan CASCO esetén, amely tartalmaz töréskárt).

A baleset után a kárt be kell jelentenünk biztosítónknak. Lehetővé kell tennünk a biztosító szakértőjének, hogy egyeztetett helyen és időpontban megszemlézze a járművünket - ezt történhet a biztosító kárfelvételi egységénél, de ki is hívhatjuk otthonunkba, vagy a szervizbe, ahol majd a javítást elvégzik.